A korábbi írásomban vázoltam az alapokat, most tovább bonyolítom a dolgokat!
A cél, amit el szeretnénk érni, hogy minden megjelenített kép, s annak minden színe szabványos legyen, minden egyazon szabványnak megfelelő kijelzőn minden egyes szín ugyanúgy jelenjen meg.
Ennek a törekvésnek vannak megoldási javaslatai, semmi sem tökéletes.
Két irányzat van jelenleg:
Az egyik a legnagyobb színhűséget próbálja végigvinni a scanner-DTP-nyomda vonalon. Nagyszerű, de reménytelen törekvés jelen pillanatban, mivel a kijelzők, s a nyomdagépek alapszínei gyökeresen különböznek, (RGB vs. CMYK), a papírokéiról ne is beszéljünk, de ebben a nyomdai világban már ha nagyságrendileg egyeznek a kinyomtatott színek a monitoron látottakéihoz, akkor mindenki elégedett.
A másik irányzat a Film-Videó, ahol nem kell(ene) különböző technológiákkal foglalkozni, ott a monitor, kijelző, mindennek ugyanúgy kell kinéznie. Sokkal pontosabb egyezésre van szükség, s ugyanakkor lehetőség is!
A legszörnyűbb élmény, amikor Ügyfél mondja, hogy a másik monitoron a kép sokkal jobban néz ki, mint az egyiken!
Itt jön elő a bizonytalanság, hogy melyik képe is az „igazi”?
Pl. az alábbi képen ki tudja eldönteni, hogy melyik a színhelyes? Az alábbi kép alsó, vagy a felső fele?
Nos miután megfogalmaztad a választ magadban, azt a szörnyű dolgot kell közölnöm, hogy esélyed sincs jó választ adni!
Először is le kell fektetni, hogy milyen színrendszerben is dolgozunk.
Rec709- a HD videós alapszabvány
DCI-P3- a mozifilmek szabványa
REC2020- a UHD, s HDR szabványa
Az alábbi képen jól látszik hogy mindegyik más-más alapszínekkel dolgozik, a legnagyobb szaturációjú színeket a REC2020 tudja megjeleníteni.
Hogy a dolog még bonyolultabb legyen a kijelzők, monitorok alapszíne mindig egyediek, s soha nem felelnek meg egyik fenti szabványak sem alapból. Alább különböző kijelzők alap RGB színei, s azok által háromszögbe foglalt megjeleníthető színei, s az Adobe RGB elbaltázott szabványa:
Mint korábban említettem kétféle magoldás van különböző eredménnyel. Az egyik az, hogy a gép grafikus kártyájában egy ICC profil-al, s azon beül is egy VCGT(Video Card Gamma Table)-el, az RGB csatornák gammáját, s fehéregyensúlyát állítsuk be. Ezzel az eredmény az lesz, hogy a fehérek, s szürkék minden kijelzőn azonosak lesznek, de mivel az adott kijelző fizikai RGB alapszíneire nincs hatással, így a szaturáció pl., illetve gyakorlatilag minden szín különbözni fog a kívánttól, mivel arra nincs hatással az ICC profil.
Alább egy grafikus kártyára feltöltött körrekciós görbe:
Az ICC profilokat elsősorban DTP-s alkalzások tudják használni, a filmes, s videós utómunkaszoftverek nem.
Nos erre a problémára nyújt megoldást a 3D Lut-ok generálása, s használata. Itt nemcsak az alapszínek, de kijelző összes megjelenített színe egy határértéken belül hozható az adott szabványhoz természetesen az adott kijelző képességeinek korlátaival. Alább két jelentés, a laptopom kijelzőjének alapállapota, a második
A hiba mértékegysége a ΔE*00, Delta Error 2000, ahol az 1 alatti az az érték, amit az emberi szem nem érzékel, a magasabbak már akkora különbségeket jelentenek, amik érzékelhetőek. A cél nyilván a ΔE*00<1.
